Copyright 2016 Minden jog fenntartva
A jelzálog típusú hitelkérelmek beadásakor a bankok mind a fedezetként, hitelcélként felajánlott ingatlant, mind pedig a leendő adósok pénzügyi körülményeit megvizsgálják. Az utóbbi tényező talán még fontosabb eleme a hiteligénylésnek, mint a felajánlott ingatlan, mivel ha a leendő hiteladós pénzügyi helyzete, tehát a hitelképessége nem megfelelő, akkor hiába ajánl fel egy megfelelő ingatlant. Míg fordított esetben, ha megfelelő jövedelmi viszonyok mellett egy másik ingatlant választ vagy kínál fel az igénylő, akkor már nagy eséllyel meg is kaphatja a kért hitelt.
A pénzügyi lehetőségek vizsgálata során - számos dolog mellett - az egyik tényező az igénylő(k) jövedelme(i). Ez azért is sarkalatos pontja a hitelfelvételnek, mert ezen információ alapján tudják vélelmezni a bankok, hogy a leendő adós képes lesz-e a kért összeget és kamatait maradéktalanul visszafizetni.
A mai posztomban jövedelmekről, a Magyarországról származó jövedelemtípusokról lesz szó. Meg kell azonban említeni azt is, hogy a magyarországi bankok egy része elfogad külföldi jövedelmet is.
Első lépésként fontos, hogy a hiteligénylők tisztában legyenek a hivatalosan kapott jövedelmük nagyságával, mely dokumentumokkal igazolható. Ez többek között azért is fontos, mert erősen befolyásolja a megkapható hitelösszeg nagyságát, valamint ha minimálbér vagy e közeli az igazolható jövedelem, akkor azt is, hogy melyik bankhoz lehet menni a hiteligényléssel. A bankok belső szabályzataikban meghatároznak igénylésenként minimum jövedelemelvárást is. Ez lehet az adott évben érvényes minimálbér, 100.000 Ft, 120.000 Ft, stb. a teljesség és pontosság igénye nélkül. A minimális jövedelemelvárást befolyásoló tényező az a körülmény is, hogy valaki egyedül vagy adóstárs bevonásával venne fel jelzáloghitelt.
Jövedelmet az emberek több féle jogviszonyból származóan szerezhetnek. Lehetnek alkalmazottak, cégtulajdonosok, nyugdíjasok vagy éppen valamilyen egyéb ellátásban részesülők. Ezeket a jövedelmeket a bankok önállóan elfogadható és önállóan nem elfogadható (vagyis kiegészítő) kategóriákra osztják. Az élethelyzetek és a jövedelemszerző tevékenységek számos megoldást szülnek. A jellemzően előforduló jövedelemtípusokat az alábbi felsorolás tartalmazza:
A fentieknek azonban nem mindegyike önállóan elfogadható, ami annyit jelent, hogy ha csak azt az adott jövedelmet tudja igazolni az igénylő, akkor azzal nem válik hitelképessé. Az önállóan elfogadható jövedelmek köréről általánosságban elmondható, hogy meg kell felelnie a rendszerességnek, annak, hogy elérje az adott évben a 8 órás minimálbérre vonatkozó összeget és hogy hivatalos, bejelentett jogviszonyból származzon, valamint a szükséges közterheket megfizessék utána.
A fentiek közül ilyen az alkalmazotti munkabér, a saját vállalkozásból származó munkabér és a nyugdíj, a véglegesített fizikai korlátozottságra vonatkozó ellátások. Kiegészítő jövedelem a cafeteria, bónusz, a jutalom, a gyermeknevelési/családi ellátások, az osztalék és osztalék jellegű jövedelmek, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és még sorolhatnánk.
Ha megvan, hogy milyen jövedelmeket kap a hiteligénylő, azokat hitelt érdemlően igazolni is szükséges. Az adott jövedelem által elvárt igazolási mód lehet:
Bankszámlakivonat:
A bankszámlakivonat vizsgálata egy külön eleme a hitelfelvételi folyamatnak, egy banki szakember nagyon sok pénzügyi helyzettel kapcsolatos információt, következtetést képes levonni egy bankszámlakivonatból is, például azt, hogy az esetlegesen fennálló tartozásokat milyen pontosan fizeti a kivonat tulajdonosa.
Nem csak a tartozásokat, a bevételeket is nyomon lehet követni egy számlakivonat alapján, mivel a jövedelmek egyre nagyobb arányban érkeznek bankszámlára, valamint bizonyos esetekben a bankok jövedelemigazolás gyanánt munkáltatói igazolás benyújtása nélkül is elfogadják, elfogadhatják ezeket. Viszont, ha a hiteligénylő ezt az egyszerűbb megoldást választja, akkor arról mondhat le, hogy a munkáltatói igazoláson feltüntetendő, de a bankszámlán nem megjelenő egyéb juttatást a választott bank figyelembe vegye.
Egy hitelfelvételi folyamat elindításakor ismerni kell azt a jogszabályi követelményt is, mely meghatározza, hogy a bevételek milyen mértékben terhelhetők hiteltörlesztéssel. Ennek a számításnak az alapja, hogy az összes, adott hitelkérelemben jövedelmet igazoló szereplő 400.000 Ft alatti vagy feletti összeget tud a bank felé igazolni. Ha ezen összeg alatti, akkor maximum az igazolt bevétel 50 %-a lehet a hitelfelvevők által vállalt törlesztőrészletek összege, ha 400.000 Ft feletti, akkor 60 % lehet ennek aránya.
A jogszabályi keretek között számított jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóba (az 50 % vagy 60 %-os terhelhetőségbe) az alábbi terheket kell beleszámítani:
Ezek, mint ahogyan írtam, csak a jogszabályi feltételek. A banki belső szabályok esetenként jóval szigorúbb elvárásokat támasztanak. Ezeket az elvárásokat, és ezen szabályok alapján kiszámított maximálisan bevállalható törlesztőrészletet a leendő adós(ok) ügyfélminősítése, ügyfélbesorolása alapján határozzák meg.
Egy-egy hitelfelvétellel kapcsolatos témakör akár egy külön könyvet is megérdemelhetne. Az előbbiekben a jövedelmekről írtam a leginkább leegyszerűsítve a témát és általános információkat adva. Az egyéni és egyedi igények és egyéni élethelyzetek nem modellezhetőek úgy, hogy közben ne sértsünk üzleti vagy banktitkot. Ezért az előbb leírtak nem helyettesítik a hitelfelvétel előtti egyéni körülményekre vonatkozó tájékozódást.
A Hitelszakerto.com teljes tartalma tájékoztató jellegű és nem teljeskörű, szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül pénzügyi szolgáltatás vagy biztosítási termék kiválasztására irányuló, valamint nem minősül jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek).
Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően!
A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárom.