Copyright 2016 Minden jog fenntartva
A hitelek mögött nyilvántartott devizaérték miatt az árfolyamemelkedés komoly kockázatot jelentett a magyar gazdaságban, főleg úgy, hogy a 2010 utáni gazdaságpolitika láthatóan a forint leértékelését tűzte ki célul. Ennek messzebb nyúló közgazdasági okait most nem részletezem, inkább a hiteladósok problémájának megoldásait veszem sorra, mely politikailag egyre égetőbb kérdéssé vált.
A bankok elindítottak és folyamatosan életben tartanak úgynevezett adóssegítő programokat, melyek a bajba került, de fizetni szándékozó hitelfelvevők terheit igyekeznek olyan mederben tartani, ami közelebb viszi a feleket a tőke és a felhalmozott kamatok hiánytalan megfizetésének célja felé.
Már a Magyar Nemzeti Bank is tart fenn fogyasztóvédelmi oldalakat, ahol a bajba jutottak, de a hitelfelvétel előtt állók is tájékozódhatnak.
https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/hitel-lizing#fizetesi-nehezsegek
A devizahitelesek megsegítésének folyamata 2011-ben kezdődött el igazán. Ez év szeptemberében fogadták el és léptették hatályba az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvényt, mely lehetővé tette a hiteladósok számára a devizaalapú hitelük végtörlesztését 180 HUF/CHF; 250 HUF/EUR és 2 HUF/JPY rögzített árfolyamon attól függően, ki milyen devizában adósodott el az azt megelőző években.
Sokan ezt a lehetőséget rossz szájízzel fogadták, mert úgy gondolták, hogy a ténylegesen bajbajutottakon nem segített. Azok élhettek ezzel a lehetőséggel, akiknek volt annyi megtakarításuk, hogy egyösszegben visszafizessék a pénzintézet felé fennálló tartozásukat vagy akik ki tudták váltani forinthitellel, és ahhoz a kölcsönhöz hitelképesek voltak (nem volt elmaradásuk a meglévő hitel(eik)en, volt munkahelyük, ahonnan a hitelfelvételhez elegendő jövedelmet igazolni tudták).
A negatív visszhang hatására szükség volt egy szélesebb kört megcélzó megoldás kidolgozására is, melyet a Magyar Kormány a Bankszövetséggel megállapodva dolgozott ki. Ez lett az úgynevezett árfolyamgát, árfolyamrögzítés vagy árfolyamvédelmi program.
A 2012. év elején elfogadott és hatályba léptetett új intézkedéscsomag szerint a devizában eladósodott banki ügyfelek, ezek közül is a devizaalapú hitellel rendelkezők kérhették ebbe a hitelkönnyítő konstrukcióba való felvételüket. Az eredeti szabályok szerint 2012 év végéig lehetett volna csatlakozni a programba, de aztán folyamatosan hosszabbították, majd korlátlanná tették a belépésre nyitva álló határidőt, egészen a későbbi elszámolás és forintosítás időpontjáig.
Az árfolyamgát alapvető célja volt, hogy a hiteladósok az egyre gyengülő forint által okozott törlesztőrészlet-növekedést ne érzékeljék közvetlenül, valamint a rögzített árfolyam okozta kiszámíthatóságot és törlesztőrészlet-csökkenést élvezhessék.
Az ezt a lehetőséget igénybe vevő devizaalapú hitel adósa az eredeti koncepció alapján az árfolyamgátba való belépéstől számított 60 hónapig a bank felé fizetendő tőkét, kamatot és ha volt, kezelési költséget fixált, devizanemtől függően 180 Ft/CHF, 250 Ft/EUR vagy 2,5 Ft/JPY árfolyamon fizette meg.
Az e feletti tartozásrész azonban nem tűnt el teljes mértékben, csak részben. Az ügyfelek által fizetendő rögzített árfolyam feletti kamat és kezelési költségre eső tartozásrészt átvállalta a hitelintézet és a Magyar Állam, viszont a tőkére eső árfolyamkülönbözet egy úgynevezett gyűjtőszámlára került, ahol a meg nem fizetett tartozás kamatozott és kamatozik annak, akinek még ez a számlája megvan.
Az árfolyamrögzítés lehetőségéről rengeteg híradásban lehetett hallani, a teljes magyar média foglalkozott vele kisebb-nagyobb mértékben és terjedelemben. Ennek hatására sokan az igénylés mellett döntöttek. A belépés azonban feltételekhez kötött volt. Sokan élhettek vele, de nem mindenki. (Az alábbiakban az árfolyamgátba való belépés legfőbb általános feltételeit írom, melyek a jogszabály hatálybaléptetésétől változtak/változhattak.)
Ki volt zárva például az
Az árfolyamgát konstrukció elindításával azonban még mindig nem volt megállás. 2014-ben megszületett az elszámolásról és forintosításról szóló rendelkezéscsomag. Ezek szerint a bankoknak egy úgynevezett „tisztességes” kamatszint szerint el kellett az ügyfelekkel számolnia, valamint a devizában nyilvántartott hitelszerződéseket forintosítania kellett.
A rendelkezésekben foglaltak szerint a devizaalapú jelzáloghieteleket 256,47 HUF/CHF, 308,97 HUF/EUR vagy 2,163 HUF/JPY árfolyamon kellett átváltani devizanemtől függően 2015.02.01. napjával.
Ez az elszámolás a gyűjtőszámla szerződéseket is érintette. Abban a formájában, ahogy létrejöttek, értelmüket vesztették, és a forintosítást követően már nem is lehetett ezt a konstrukciót igényelni, viszont a jogszabálycsomag arról is rendelkezett, hogy az árfolyamgátba belépett ügyfelek havi terhei sem növekedhetnek a forintosítást követően az árfolyamgát szerződésben foglalt dátumig.
Azok az ügyfelek, akik nem kérték a rögzített törlesztő helyett a ténylegesen megfizetendő törlesztőrészletet, azoknak a rögzített és a tényleges fizetendő közti különbözet került és kerül most is egy technikai számlára.
A hiteladósok több opció közül választhattak és választhatnak most is. Az egyik ilyen lehetőség, hogy nem várják meg azt az időpontot, amikor az árfolyamrögzítés – most már törlesztőrészlet fixálás – időszaka lejár, hanem kérték vagy kérik ennek lezárását. Ez azért is lehet jó megoldás, mert ugyan megemelkedik a törlesztőrészlet, de így összességében kevesebb kamatot kell a bank felé megfizetni, mintha a törlesztőrészlet fixálásának a végét megvárnák.
Az árfolyamgát szerződésekkel foglakozó jogszabályok, rendeletek, iránymutatások több olyan elemet is tartalmaznak, melyek érdekes helyzeteket teremtenek és a pontos adatok híján lévő szakemberekben kétségeket ébresztenek a jövőt illetően.
Már az év elején lehetett erről a problémáról olvasni, a napokban pedig Tóth Bertalan MSZP-s országgyűlési képviselő intézett Matolcsy György jegybankelnökhöz ennek kapcsán több kérdést is. A teljes dokumentum az alábbi linken olvasható:
http://www.parlament.hu/irom40/15522/15522-0001.pdf
Ebből kiderül, hogy összesen 172.875 db gyűjtőszámla nyílt 2012 elejétől 2014 végéig. Jelenleg még mindig 70 ezer adós gyűjtőszámlájának pozitív az egyenlege, tehát ennyi adósnak van valamennyi árfolyamgátból eredeztethető, még megfizetendő tartozása, melynek Matolcsy György szerint átlagosan 270 ezer Ft a jelenlegi összege, ennek törlesztőrészletre gyakorolt hatását pedig számszerűsítve 6.000-8.000 Ft-ra teszi a jegybankelnök.
Ahhoz hogy még egy probléma világossá válhasson, vissza kell kanyarodni egy kicsit az árfolyamrögzítés alapjaihoz. A kiinduló koncepció szerint az árfolyamrögzítést követő időszakban az ebben résztvevő hiteladósok törlesztőrészlet-emelkedése nem lehet több, mint 15%. Ennek a 15%-nak tartalmaznia kell a fizetendő törlesztőrészleten túl a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozás törlesztését is. Ha ezáltal az adós terhe több, mint 15%-kal növekedne, akkor a hitel futamideje meghosszabbítandó az adós vagy a legfiatalabb adóstársa 75 éves koráig. És itt van egy olyan pont, amely az ezzel foglalkozóknak, valamint a hiteladósoknak feltűnhet. Mire számíthatnak azok, akiknél több, mint 15%-kal emelkedne a törlesztőrészlet, de nem lehet már tovább hosszabbítani a futamidőt? Azt gondolom, hogy a volt devizahitelesek körében számtalan ilyen eset lesz. Erről az eshetőségről azonban Tóth Bertalan nem kérdezett, Matolcsy György pedig értelemszerűen nem válaszolt. A 2014. évi LXXVII. törvényben foglaltak szerint „a fogyasztó számára legkedvezőbb mértékű törlesztőrészletet” kell a bankoknak megállapítani.
Ez mennyire lesz az adósok számára megterhelő? Ezt majd hírekből és iparági információkból a következő 2 évben fogjuk megtudni…
A Hitelszakerto.com teljes tartalma tájékoztató jellegű és nem teljeskörű, szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül pénzügyi szolgáltatás vagy biztosítási termék kiválasztására irányuló, valamint nem minősül jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek).
Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően!
A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárom.